2017. november 5., vasárnap

Kiszámoló

Egy dolgot remélek: hogy azért kicsit több bejegyzésem lesz, mint évente 1-2 darab:D

Hoztam valamit. Idén most írtam először egy - szerintem is értékelhető - írást, még félpercesnek is rövid. A téma szokás szerint nem egyszerű. A történetet az Oomph! Augen auf című száma ihlette:



Ecc, pecc, kimehetsz...

Gézi nem szeretett bújócskázni a többi gyerekkel. Zavarta, ha neki kellett megkeresnie a többieket, vagy elbújnia. Előbb mindig el kellett számolnia húszig - utálta a számokat, tíznél már összezavarodott, és az ujjait hívta segítsül, ami csukott szemmel végképp nem volt egyszerű -, utána olyan sokáig kereste az elbújtakat, akik elunták a várakozást, és inkább ráhagyták. Ha Gézinek kellett elbújnia, nagyon gyorsan megtalálták, és akkor ő lett a hunyó.

Holnapután bejöhetsz...

Gézi nem szeretett otthon lenni, mert otthon is bújócskáznia kellett. Csak ekkor nem ő volt a hunyó. De ha megtalálták, azt kívánta, bárcsak inkább a többi gyerekkel játszana. Anya ilyenkor mindig az asztalnál ült, a semmibe meredt üveges-vörös tekintettel, kezében pohárral. Mint egy élő szobor, ami csak akkor mozdult, ha nem látták. Apa rángatta elő a rejtekhelyéről, és ugyanazzal a mozdulattal a falhoz is vágta. Nyálasan csattant, és ernyedten a földre csúszott. A kezét sem emelte fel, tudta, így haramabb szabadul.

Cérnára, cinegére...

Gézi visszaütött. A téren azonnal csend lett, a földre került gyerek szipogása szinte bántó volt. Dermedten bámulták az ökölbe szorított kezű Gézit, nem tudtak vele mit kezdeni. Felborult a ki nem mondott rend, hogy mindig van egy gyerek, akit büntetlenül lehet bántani, mert nem üt vissza.

Ugorj cica, az egérre...

Apa ugyanolyan meglepetten pislogott a fal tövében, mint néhány éve az a gyerek a téren. Géza megint visszaütött, újra és újra. Anya továbbra is mozdulatlanul ült az asztalnál, kezében ugyanaz az átkozott pohár.

Fuss!

1 megjegyzés:

  1. Na, végre megmozdult valami! Írtál, és ez szuper! Úgy látszik ez az írói visszatérések hete nálam Dracy is újra elkezdett írni, én meg bétázni :) Valami van a levegőben úgy látszik. Csak hosszan tartson ki!

    A történet meg tényleg sötét, mint a sűrűn bugyborgó éjszaka. Meg lesokkoltál így délben, már hiányzott egy ilyesmi rövid ütős darab. Köszi :)

    VálaszTörlés